Egyre többen tartunk otthon és a munkahelyünkön is növényeket első sorban a szépségükért. De vajon tudtad, hogy miért hívjuk őket szobanövényeknek és milyen jótékony hatásaik lehetnek ránk?
Valójában olyan, hogy szobanövény vagy beltéri növény nem létezik. Minden növény őshonos valahol és van természetes élőhelye, ahol a szabadban él és növekszik egész évben. Ezért lehet meglepő, mikor egy utazás során azt tapasztaljuk, hogy a kerítést beborítja az otthon kincsként dédelgetett szobai futóka vagy ágyásszéli szegélynövénynek alkalmazzák a zebrapletykát.
Tehát minden növény lehet szobanövény, ha beltéren tudjuk a származási helye természetes környezeti adottságait biztosítani (a fény mennyiségét, a hőmérsékletet vagy épp a párát). Az ideális feltételek mellett igazi dzsungellé tud változni az otthonunk.
Szobanövények már az ókori görög és római kultúrákban is jelen voltak, ahogyan ezt az előző korokból ránk maradt festmények és különböző művészeti alkotások megörökítették. Az egyiptomiak, indiaiak és kínaiak is használtak cserepeket növények ültetésére, de főként kültéri helyeken. A kínaiak pedig már nagyon régóta foglalkoznak a bonsai növények alakításával.
Sőt a rómaiak is használtak üvegházhoz hasonló épületeket a növények virágzásra kényszerítésére. A szobanövények művészete csak a 17. században kapott nagyobb figyelmet, amikor Sir Hugh Platt megírta az Édenkert című művét, amely a beltéri növénytermesztés lehetőségeiről szólt. Később Angliában és Európa más részein üvegházak és télikertek kezdtek épülni, hogy egzotikus növényeket tarthassanak az emberek.
Első sorban szépségükért, dekoratív megjelenésükért és természetközeliségük miatt tartjuk őket, de sokan hamar rájöttek, hogy további előnyei is vannak az ablakban nevelgetett palántáknak és a sarokban burjánzó páfrányoknak.
A karantén idején a legtöbben el kezdték kicsinosítani az otthonukat vagy új hobbiba kezdtek. A természet hiányát, sokan pótolták növényekkel, és ezzel szerettek bele egy egészen új világba. Ők azok, akik akarva vagy akaratlanul is számos egyéb pozitív hatását tapasztalhatják meg új lakótársaiknak.
A növények jótékony hatásait már rengeteg kutatás során vizsgálták. A legtöbb vizsgálat az otthonunkban és az irodákban elhelyezett, természetes hatást biztosító növények ránk gyakorolt hatásait elemezte.
A beltéri kertészeti feladatot végzőknél, a számítógépes munkát végzőkhöz képest jelentősen jobb stresszreakciót lehet mérni. Ez az egyik oka, hogy a depresszióban, szorongásban, demenciában és más betegségben szenvedők javulása érdekében már nagyon régóta bíztatják a betegeket, hogy foglalkozzanak növényekkel. Akár növényterápiának is lehetne hívni, ugyanis az elmúlt időszakban szinte „receptre írják fel” az orvosok. Emiatt jelenik meg egyre több élő zöld az otthonokban és az irodákban.
Nem csak az otthoni, de a munkahelyi közérzet javításában is szerepet játszanak. Segítenek a stressz és a szorongás hatásainak csökkentésében. A munkavállalók közérzete javulhat egy zöld környezetben, ez pedig javíthatja az elégedettségüket és az elköteleződésüket a munkahelyük iránt.
A közvetlen környezetünkben elhelyezett növények növelik a teljesítőképességet és a kreativitást. 1996-ban egy tanulmány kimutatta, hogy az egyetemi számítógépes laborban a diákok 12 százalékkal gyorsabban dolgoztak, és kevésbé voltak stresszesek, amikor növényeket helyeztek el a környezetükben. Sőt, akiknek több növény van a munkahelyükön, kevesebb betegnapot vettek ki, és hatékonyabbak voltak a munkájuk során.
Mivel a növények csökkentik a stresszt és növelik a produktivitást, ezekből jól következik, hogy az élő növények élesítik a figyelmet. Míg a műnövények és a növényekről készült képek valóban dekoratívak lehetnek, ezeket a hatásokat nem fejtik ki. Az egyéb dekorációkkal ellentétben az élőnövények mellett az embereknek élesebb a figyelme, és jobban tudnak koncentrálni, mint akik másfajta dekorációval vannak körülvéve.
A szobanövények által megteremtett nyugodt és kreatív környezet szerepet játszik a közérzet javításában. Segítenek a munkahelyi stressz és szorongás hatásainak a csökkentésében, így javítva a munkavállalók hangulatát. Ez pedig növelheti az elégedettségüket és az elköteleződésüket a munkahelyük iránt.
Habár bizonyára nincs olyan erős hatása, mint az ibuprofennek, de betegségek, sérülések és műtétek után a zöldfelület látványa miatt kevesebb fájdalomcsillapítóra lehet szüksége az embernek. Sőt, akár gyorsabb felépülésre is számíthatunk.
Habár a NASA 1980-ban az űrhajók levegőjének a javítása érdekében kezdett el természetes megoldást keresni, a fitoremediáció fogalma – a szennyezett levegő megtisztítása növények által - ekkor alakult ki.
Ennek értelmében olyan módszereket kerestek, amivel a hermetikusan lezárt kabin levegőjét javítani lehet. Az eredményeik alapján a szobanövények és a gyökereik csökkentik a levegőben szálló szerves vegyületek mennyiségét.
Ezzel kapcsolatban azóta is folyamatosan zajlanak kutatások. A legújabb tanulmányok szerint nagymennyiségű növény szükséges ahhoz, hogy egy modern légszűrő hatékonyságával működjenek a növények.
Azt, hogy a beltéri növények számos pozitív hatással vannak az életünkre rengeteg tanulmány és kutatás bizonyította, ezért mindenképp érdemes párat beszerezned az otthonodba vagy a munkahelyedre, hogy Te is megtapasztalhasd ezeket a hatásokat. Látogass el webshopunkra, ahol számtalan szobanövény közül választhatod ki a neked leginkább tetszőt.